Ministerul Culturii si Patrimoniului Hargita Megye Tanácsa
Gyergyóalfalu Önkormányzata Hargita Megye Tanfelügyelősége
Hírek Kapcsolat Antropocentrum Stáb

 

KEDD

 

Kedves Barátaim!

 

Gondolkodtatok azon, hogy milyenek lehetnek egy író vagy költő hétköznapjai? Én sokáig úgy képzeltem el, hogy a költő minden nap zakót visel, „nyakkendője egy vékony sárga szalag”, és az a munkája, hogy az íróasztalánál ül, pipázik, bodorodik kürülötte a füst, miközben íródik az a csöndes-szomorú vers, amelynek hangulata betölti a szobát és rátelepszik a tárgyakra, de még az ablak előtti fákra is. A költő valamikor a múlt században él, gyermekkorában vagy ifjúkorában feltétlenül megtapasztalja a nélkülözést, és mára már rég halott. Azóta iskolát és díjat neveztek el róla. Életrajza, munkássága tananyag, de még az ifjúkori portréja is része annak az ismerethalmaznak és tudásnak, amit általános műveltségként emlegetnek.

Tizenöt évesen volt alkalmam először részt venni egy író-olvasó találkozón, amikor egy tantárgyverseny országos szakaszának versenyzői a kolozsvári bölcsészkaron Lászlóffy Aladárral és Orbán János Dénessel találkozhattak. Lászlóffy érdekelt jobban, hiszen az ő verseit ismertem a Napsugárból – persze nagyon meglepett, hogy nem múltszázadi, és csak úgy eljön beszélgetni velünk – , OJD-ről viszont semmit sem tudtam. A kísérő tanárnénik pletykás sutyorgásából derült ki annyi, hogy valami ifjú poéta, igazi különc, és folyton botrányokba keveredik. Alig vártam a délutánt, hogy végre találkozhassak velük. Igazából még kicsit tartottam is attól, hogy valami átverés lesz a dologban, és az író-olvasó találkozó csak annyit jelent, hogy néhányan felolvasnak majd egy két ’múltszázadi’ verset, esetleg még szavalnak is párat. Vártam, készültem, és nagyon elkéstem. Igazából csak a végére értem oda, az utolsó verset olvasta az ifjú poéta. A terem zsúfolt volt, éppencsak be tudtam furakodni, és becsukni az ajtót. Lábujjhegyre álltam, hogy hátha meglátom a költőket ott elöl, de semmit sem láttam az előttem állók vállától. „Fanni egy piros vödrön ült / Lába között egy hangya mászott, / igen, legszebb szerelmi élmény, / mi most folyómból fölviláglott.” – hallottam közben az ’első élő költő’ hangját. Ez valami teljesen más volt, mint amit én addig képzeltem a költőről vagy a versről.

A Faludyfeszt egyik főszervezőjeként abban reménykedem, hogy itt ma ülnek olyanok, akik évtizedek múlva is fel tudnak idézni egy-egy mondatot, amit ebben a kávéházban hallanak. Hogy a következő öt napon lesz alkalmunk rácsodálkozni arra, hogy milyen szép és izgalmas tud lenni néhány nagyon egyszerű szó. Vagy talán lesz alkalmunk újra és újra megdöbbenni azon, hogy az írók és költők ma is köztünk élnek – ő hivatalban vagy minisztériumban dolgozik, ő közgazdász, ő hangszereket készít, ő a szomszédfaluban élő bádogos.

Szép emlékű találkozásokat kívánok nektek!

Bonczidai Éva

Ma

Te találkoztál már vele?

 

A képen Rafi Lajos látható, akit a helybeliek többsége gyergyószárhegyi bádogosként ismer. Kevesen gondolnák, hogy ő mindemellett költő is, és a híres L’Harmattan Kiadó szerzője. A Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg Budapesten, azóta pedig elkészült a következő könyv kézirata is. Versei már attól is különlegesek, hogy két különböző kultúra találkozik bennük. Rafi többszörösen is kisebbségi alkotó, hiszen Romániában él, és a cigány etnikumhoz tartozó alkotóként magyar nyelvű és a magyar irodalmi hagyománnyal párbeszédet folytató szövegeket ír.

A vele készített interjúkban gyakran mesél arról, hogy szép és kifejező nyelvnek tartja a magyart, és úgy érzi, hogy ezen a nyelven pontosabban tudja megfogalmazni mondanivalóját már csak azért is, mert számos dologra nincs is szó a cigány nyelvben. Román tagozaton tanult, érettségizett, de már kilencedikes diákként is gyakran vett részt a végzősök magyar irodalom óráin. Tanár vagy pap szeretett volna lenni, de körülményei és a családi hagyományai nem tették lehetővé, hogy ezeket a pályákat válassza, így ősei szakmáját gyakorolva próbálja fenntartani a családját.

 

Álljon itt a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalán közzétett életrajza és a kötetének zárószövege is:

Rafi Lajos 1970-ben Marosvásárhelyen született cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Hat gyermek édesapja. Bádogosságból tartja fent családját, Gyergyószárhegyen él. Télen szociális segélyből. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a L'Harmattan Kiadó gondozásában.

 

A relatív város

Olyan e város, mint egy földhöz vert
játék.
Megfordíthatatlan múltja lejárt.
Csak a kövek beszélnek róla.
Sosem tudom, mi hiányzik belőle.
Tény és megállapítás között gyalogolok
benne, mint mindig.
Mintha mindenik ember munkába
siető harangozó volna, s hóna alól
elejt egy tányért.
A pogány sorsra haragszom így:
miért kellett szerelmem szeme alá
ráncokat rakni?
Hörpintem a gyász zamatát s nézem
a messzi Napot:
két kézzel törli a füst.

Holnap

Álomjáték a valóságon túliról

 

 

A Figura Stúdió Színház előadásában színre lépő hat színész egy egyhetes műhelymunka során azt a feladatot kapta, hogy nem létező, a környezet történéseiből kiemelt, fiktív cselekvéseket hozzon létre. Az így kialakult abszurd helyzeteket és improvizált jeleneteket Katona Imre drámaszerző és rendező szinkronba hozta A téboly hétköznapjai szövegkönyvével. Az improvizatív előadás műfaja álomjáték, tulajdonképpen egy kísérlet, amely által az alkotók arra hívják fel a figyelmet, hogy a világ nem csak annyiból áll, amennyit látunk belőle, hanem megkísérlik bemutatni a tapasztalat mögöttit.

Szereplők: Boros Mária, Kolozsi Borsos Gábor, Kőmíves Csongor, Tamás Boglárka, Vajda Gyöngyvér, Vass Csaba

Fény: Borsos Attila

Hang: Molnár Csibi Antal

Rendező: Katona Imre

 

 

„Szeretem a tragikomikus feladatokat”

 

Interjú Mihály Alpár Szilárd színművésszel, aki Karinthy Ferenc Bösendorfer című darabjából készült egyéni előadásával mutatkozik be a Faludyfeszt közönsége előtt

1. Közel áll Önhöz a monodráma műfaja?

Mindig is vonzott. Hisz itt nincs partner, akire lehetne támaszkodni. Ha az ember bakizik, magának kell megoldania a helyzetet. Nagyon nehéz úgy eljátszani egy előadást, hogy a színész egyedül van a színpadon, és egyedül kell fenntartania a néző figyelmét az utolsó percig. Mégis ettől lesz izgalmas az ilyen típusú előadás, hogy megmérettetés elé állítja a színészt. Képes arra, hogy harminc-negyven percen keresztül izgalmas, érdekes legyen a reflektorfényben. Ezért tartom jó dolognak azt, hogy a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen kötelezik a végzős hallgatókat egy egyéni műsor létrehozására.

 

 

2. Társulatban is játszik vagy csak egyéni produkciói vannak?

Idén végeztem el a színész szakot Marosvásárhelyen, és ettől az évadtól a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alkalmazottja vagyok. Főként a társulatnál fogok játszani, de ha van igény az előadásomra, bárhova nagyon szívesen elmegyek vele.

 

3. Komédiát vagy tragédiát játszik szívesebben?

Érdekes kérdés, nem tudom pontosan megmondani. Nagyon szeretem a jó humorú előadásokat. Amit viszont igazán szeretek, az az, amikor az előadás elején nevetgélünk, komikus elemek tömkelege árasztja el a nézőt, magával ragadja az előadás, aztán váratlanul komoly fordulatot vesz az eseményszál, és megtörténik a csoda: színész és néző egy célért harcol, a néző azonosul a színésszel. Egyszóval: szeretem a tragikomikus feladatokat.

 

4. Mi a Bösendorfer története?

Karinthy Ferencnek két olyan darabja van, amit leginkább játszanak: az egyik a Dunakanyar, a másik pedig a Bösendorfer. Mindkettő témája a magány. A Bösendorfer egy fiatalemberről szól, aki magányosan ül otthon, csak egyetlenegy szórakozása van, mégpedig az, hogy felhívogat embereket telefonon és kiadja magát különböző személyeknek. Rendkívül jó időtöltésnek tartja a telefonbetyárkodást, hisz igen kemény agytorna, másodpercek alatt kell kialakítania egy karaktert és életet lehelnie belé. A lebukás veszélye is fennáll, hogy a felhívott  személy észreveszi, hogy átverik. De pontosan ettől lesz kihívás ez az egész. Egyetlen dologra nem figyel ez a fiatalember: hogy beletaposhat az emberek lelkébe. Többet nem szeretnék elárulni az előadásról, a többi legyen meglepetés.

 

5. Miért pont ezt a szöveget választotta?

Megtetszett a darab és el akartam játszani. Számomra tele van kihívásokkal, főleg a megjelenő változatos karakterek miatt. Ugyanakkor tetszett a darab üzenete is. Mindaz, ami megjelenik, egyszerűen emberi. Szeretném sokat játszani ezt az előadást, mert úgy érzem, ez a téma nagyon is aktuális.

 

6. Mennyire tud boldogulni manapság egy kezdő színész?

Ezt nem igazán tudnám megmondani, mert még csak most próbálgatom a szárnyaimat. Azt látom, hogy nem lesz könnyű, de lelkesedésből nincs hiány.

 

Kérdezett: Ferenczi Orsolya

 

 

SZERDA

Elkezdődött a várva várt Faludyfeszt!

 

Mindnyájan nagyon kíváncsiak voltunk a megnyitóra, hogy siker lesz-e? Én sokkal több vendégre számítottam. Tavaly nem voltam szervező, idén viszont jobban átláttam, mi van egy ilyen rendezvény mögött, és úgy gondoltam, hogy százával özönlenek majd az irodalomkedvelők, jön majd mindenféle idegen, bajszos, szakállas, színes hajú, kíváncsiskodó vendég. Persze voltak azért jó páran, a kávéház szinte minden asztalánál ült valaki, de bízom benne, hogy napról napra többen leszünk kíváncsiak arra, hogy miről beszélgetnek, hogyan buliznak és min nevetnek mindazok, akik hónapok óta valóban várták ezt a fesztivált.

 

Hogyan zajlott a megnyitó?

A teremben csend, várakozás és sötétség uralkodott, majd megvilágították a színpadot és a fény követte a fehér ruhás lány táncát Orbán Ferenc Pilinszky Introitusz című versére szerzett zenéjére. Nagyon szép voltál, Orsi!

A megnyitón Farkas Wellmann Endre főszervező köszöntötte a Faludy Café vendégeit és reagált a világhálón olvasható, a fesztivált támadó megjegyzésekre, majd György István polgármester és Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő méltatta a rendezvényt. György Gyöngyvér és Baricz Dezső ismertette Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János életét és munkásságát, majd a gyergyószárhegyi cigány költőt, Rafi Lajost ismerhettük meg. Közben a technika ördöge gonoszkodott egyet, így sajnos, nem láthattuk a Rafiról készült portréfilmet.

A teaszürcsöléssel és barátkozással töltött szünet után újra sötét lett a teremben, majd néhány perc múlva, Mihály Alpár Szilárd színművész huppant le a színpadra állított fotelbe. Bösendorfer című előadását volt, aki már harmadjára látta, és méltán ilyen kedvelt a produkció. Nem sokkal ezután a Bagossy-testvérek képráztatták el a közönséget zenéjükkel. Volt tombolahúzás, meg bolondozás és sok kacaj. A „színfalak mögött” persze sokkal feszültebb volt a stáb, de az esti kiértékelőn alig került szóba negatív tapasztalat.

Reméljük, ma még jobb lesz! Szép délutánt mindnyájunknak!

Albert Zsuzsa

 

Ma

Nem csak szövegmondóknak

 

Béres László (rendező, a Figura Stúdió Színház igazgatója), Máthé Annamária (színművész, Figura Stúdió Színház), Szabó Eduárd (színművész, Figura Stúdió Színház), Kádár Kincső (múzeumpedagógus, szervező), Bencze Zsuzsanna (unitárius teológiai hallgató) és Albert Zsuzsanna (diák, szervező) fogják értékelni a szövegmondók teljesítményét. Néhányukat arról kérdeztük, hogy milyen szepmontok szerint fogja értékelni a versenyzők produkcióit, és hogy milyen a jó szövegmondás?

 

Máthé Annamária: A legfontosabb, hogy először értelmezzük a kiválasztott szöveget, vizsgáljuk meg, illik-e a szöveg hozzánk és azt is, hogy mi illünk-e a szöveghez. Bár minden ilyen vetélkedőn elhangzik, itt is kiemelném, hogy figyeljünk a dikcióra, a helyes kiejtésre. Mérjük fel a teret – törekedjünk arra, hogy a hátsó sorban is hallják és értsék az általunk kihangosított szöveget, ehhez ismernünk kell a saját hangunkat is, hogy milyen energiával és hangerővel szükséges az adott térben megszólalni. Ne féljünk a szünetektől és a csendek kitartásától, a befogadónak igenis időt kell hagyni, hogy benne is megszülessen az a gondolat vagy hangulat, amelyet át szeretnénk adni. Kerüljük a pátoszt és a hatásvadászatot – higyjünk abban, hogy a jó szöveg megél általunk a maga egyszerűségében, hogy az a vers, amely minket megfogott, másokban is nyomot tud hagyni. Tudjuk azt az ijesztő dobogást a mellkasunkban az előnyünkre fordítani. Bárkivel megeshet, hogy a korábban többszázszor elmondott szöveg akkor ott egyáltalán nem jut eszébe. Ilyenkor a nagyon bátrak improvizálnak, hogy hátha nem veszik észre, mások – és ez szintén egy nagyon pozitív emberi tulajdonságról és nagy erőről tanúskodik – nagy levegőt vesznek és újrakezdik. Szerintem mindkettő jó megoldás, szívem szerint külön díjaznám is az ilyen ’túlélőket’ és ’talpraállókat’. Fontosnak tartom azt is, hogy emlékezni tudjunk a „nagy mesemondóinkra” – gondolok itt a szülőkre, nagymamákra, szomszédnénikre – , hogy miért kértük százszor ugyanazt a mesét vagy mondókát épp tőle, mit tudott csak ő elmondani, mert fontos, hogy ne csak a szövegből, hanem belőlünk is repetázzanak. Legyünk igényesek! Egy anekdota szerint Montágh Imrét, a híres logopédust és beszédtechnika-tanárt kérdezték, hogy ki beszél szépen magyarul? Azt válaszolta, hogy az, aki ha kiejti, hogy citrom, akkor a hallgatóság számára megjelenik a sárga szín, összefut a nyál a szájában és érzi a gyümölcs rostjait.

 

Kádár Kincső (múzeumpedagógus, szervező): Első és legfontosabb parancsolat, hogy értsék a szöveget – ez már kilencven százaléka a jó szövegmondásnak, mert ha érzik és értik a verset, akkor mindenképp nyert ügyük van.

 

Albert Zsuzsanna (diák, szervező): Figyelembe veszem a versválasztást, hogy az előadó korához képest mennyire tudja átérezni és bemutatni az adott irodalmi művet. Mivel nagyon kevés szövegmondó-tapasztalattal rendelkezem, a mimika és a hanglejtés mellett a hatásra hagyatkozom.

 

 

Holnap

„A ’normálist’ írtuk felül egy kicsit”


 

 

Fesztike ezúttal egy lelkes diákszínjátszó-csapatot ajánl figyelmetekbe. Ő a KDFIE (ejtsd "Kádfie"), azaz a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet játszókedvű fiataljaiból verbuválódott tizenötfős csoport, akik első és eddig egyetlen előadásukkal, Friedrich Dürenmatt Fizikusok című darabjának feldolgozásával mutatkoznak be holnap a Faludyfeszten. “Számunkra a színjátszás egy a tevékenységeink közül: amikor nem készülünk darabbal, akkor beszélgetni szoktunk, palacsintát sütünk, játszunk, filmet nézünk, kirándulunk” – árulta el az előadást rendező Rácz Norbert unitárius lelkész. Mint mondta, nem akartak valami butácska darabbal foglalkozni, hanem megragadta őket a szöveg összetettsége, kihívásként élték meg a színpadra állítását, és ez motiválta őket, amikor a próbák kezdtek unalmassá vagy fárasztóvá válni.

Dürrenmatt abszurd vígjátéka az egész emberiséget fenyegető atomkatasztrófa ellen tiltakozik, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy van-e egyértelmű különbség az őrült és a normális ember között. A darab főszereplői pedig a felelősség elől bolondokházába menekült tudósok. „Nem az volt a célunk, hogy ragaszkodjunk az írott színműhöz. Eljátszadoztunk a gondolatokkal, a szereplőkkel, a helyzetekkel, meg egy pár olyan kérdéssel, ami minket érdekel. Csak ezután láttunk neki a próbáknak, illetve a darab szétvágásának és újbóli összerakásának” – árulta el a csapatvezető a munkafolyamatról, amelynek során szerinte legnehezebb a fegyelem megőrzése volt, hogy ugyanazt a jelenetet ezerszer újra meg újra kellett próbálni mindaddig, amíg a színjátszók kezdtek azonosulni az alakokkal.

„Ami a színpadon van, az mind rólunk szól, belőlünk indul. Mi magunkat játszuk, illetve magunkat öltöztetjük azokba a szerepekbe, amelyek a színpadon megjelennek. Ennek érdekében gátlásokat kellett feloldanunk, a hétköznapi gondolkodást, a "normálist" írtuk felül egy kicsit” – mesélte rendezői élményeit a lelkész, aki úgy véli, hogy gyakran egy-egy hiteles gesztus már nem is a szereplőről, hanem az előadóról szól, és többet ér, mint az egész darab.

 

Bonczidai Éva

 

Interjú a Kolozsvári Barátok Band tagjaival

 

1. Mióta zenéltek együtt?

Imola: három-négy éve, amióta Kolozsvárra kerültünk egyetemre.

 

2. Honnan származik a Kolozsvári Barátok Band név?

Zalán: Kolozsvárról érkeztünk, ezért első „koncertünkön” (Faludyfeszt 2010) így konferáltak fel. Ez tetszett nekünk, bár nem vagyunk kolozsváriak, mindannyian Erdély más-más részeiről érkeztünk. Csak Kolozsváron ugyanabban a bentlakásban lakunk. Tavalyi fellépésünkön együttjátszottunk Költő Zsomborral is, aki idén sajnos, nem tudott részt venni a fesztiválon. Helyette a zenekar egyik jóbarátja, Rüsz Ákos állt be játszani. A „zenekarunk” tiszteletbeli tagja Rácz Norbert, aki lelkészi teendői miatt sajnos, már nem tud velünk együtt játszani. De amikor ideje engedi, ő is fellép, énekel pár számot, majd visszatér hivatásához.

 

3. Milyen zenét hallgattok?

Imola: szimfonikus metált, rockot általában, például Masterplast, Halloween, Ozzy Osbourne, Apocaliptica

Zalán: Quimby, Csík Zenekar, Tankcsapda, Zanzibár és minden, ami magyar zene.

Levi: Minden zenét ami kulturálisan értékelhető.

 

4. Ki mivel foglalkozik, amikor nem zenél?

Imola: Teológus vagyok, úgyhogy osztom az észt.

Zalán: Tanulok, illetve szabadidőmben az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletben tevékenykedem. Idén felvételiztem a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius karára.

Levi: Idén végeztem a teológián.

 

5. Nem egy városban lakik mindegyik csapattag. Hogy tudjátok a próbáitokat megszervezni?

Imola: Akkor próbálunk mindig, amikor Kolozsváron vagyunk.

Zalán: Vagy mindig adódik közös rendezvény, amikor találkozunk.

 

6. Dolgoztok-e saját dalokon?

Imola: Volt egy pár kísérletünk.

Zalán: Dolgozunk, van egy pár saját dalunk és sok versmegzenésítés is, főként Ady.

 

7. Miket szoktatok olvasni?

Levi: Rejtő Jenőt.

Imola: Szépirodalmat.

Zalán: Verseket, szépirodalmat.

 

Tudod-e....

Miből készül az Aranymadár?

 

Az udvarban látható, szalmából és szétvágott székekből összetákolt építmény a Faludyfeszt résztvevőinek közös alkotása. A szobor címe: Aranymadár. A fesztivál bármely résztvevője kedvére alakíthatja, kiegészítheti éghető anyagokkal, továbbépítheti és főként továbbgondolhatja. Szombaton a ‘késznek nyilvánított’ Aranymadarat meg fogjuk gyújtani.

 

Pilinszky János Aranymadár című gyermekverskötetére utal a szobrunk címe. A könyv címadó meséje egy fiatal legényről, Mihályról szól, aki megelégeli a szolgaságot, megszökik gazdájától, és bújdosása során talál rá az aranytollú madárra. Nem bántja a különleges állatot, amely hálából három aranytollat ad neki, amelyekkel bármikor üzenhet neki, ha bajban van. Ezután Mihály egy gyászba borult városba érkezik, ahol épp a királykisasszonyt kísérik a város főterére, hogy átadják a gonosz hétfejű sárkánynak, akinek a város lakói minden évben fel kell áldozzanak egy szűzet. Amikor a szörnyeteg előbújik a kútból, mindenki szétszéled, csak a királylány és Ezüst lovag marad a főtéren, utóbbi sem azért, hogy megmentse a lányt, csupán a félelemtől földbe gyökerezett a lába. Mihály segítségül hívja az Aranymadarat, aki egy aranykardot hoz neki, amellyel legyőzi a sárkányt. A gonosz Ezüst lovag viszont egy óvatlan pillanatban meggyilkolja Mihályt, megfenyegeti a királylányt, hogy ő is hasonló sorsra jut, ha elárulja tettét, majd elmennek a palotába, ahol az álnok lovag hősként és a királylány megmentőjeként ünnepelteti magát.

Ha kíváncsi vagy a mese végére, a világhálón is elolvashatod: a http://irodalmiakademia.hu oldalon rákattintasz Pilinszky János nevére, így elérheted a digitalizált műveit és az Összes művei című kötetben találod az Aranymadár meséjét.

 

 

 

CSÜTÖRTÖK

 

 

Egy szövegmondós, verséneklős hétköznap krónikája

 

Tegnap a szövegmondók voltak a legpontosabb vendégeink. A vetélkedő kis késéssel startolt ugyan, de hála Imola és Levi felszabadult műsorvezetésének és a közönség figyelmét ébren tartó feladványoknak, a szövegmondók is egyre inkább megnyugodtak.

Aztán egy fiú állt a színpadra, aki nem verset hozott és nem versenyzett, hanem úgy énekelt, hogy attól könnybe lábadt néhányunk szeme. Ő Baricz Hunor volt, egy 7. osztályos gyergyóalfalvi diák, aki  később persze meg is nevettette a közönséget, és mindannyian mosolyogva vártuk a 8-12. osztályosok versenyét.

Szabadtéri barátkozás és teázás után este hétkor a Figura Stúdió Színház nagyszerű előadása, A téboly hétköznapjai kezdődött el: nevettünk is sokat, és vitatkozni is tudtunk egy-egy jelenet kapcsán. Ezúton ragadom meg az alkalmat, hogy továbbítsam Béres László rendező, a Figura igazgatója őszinte gratulációját a szervezőknek, nemcsak a pontos kezdésért, hanem azért is, hogy a csapatunk olyan komolyan vette a társulat kérését, miszerint ne legyen ajtónyitogatás az előadás alatt, hogy öt perc késése miatt az igazgató urat magát sem engedték be. J

Az esti jóhangulatot a Kolozsvári Barátok Band koncertje biztosította, akiket ma is meghallgathattok.

Kívánok nektek jó szövegeket, jó zenét és jó társaságot e kávéházi délutánra!

 

Ferenczi Orsolya

 

Költők reflektorfényben

 

Ma három költőt is megismerhettek a Faludy Caféban. Mindhárman nagyon különbözően írnak, és olvasóként úgy tűnik, hogy teljesen más a viszonyulásuk a vershez.

 

Király Zoltán kötetében például ne keress a hexametereket, sőt a rím után is hosszasan kell kutakodnod. Mégis versek ezek a szövegek, még akkor is, ha csak azért íródnak, hogy bebizonyosodjon, hogy a jégcsákányról is lehet verset írni. Legújabb kötetének, a Férfifióknak a címadó verse tizenkét rövid sorban mondja el egy szerelem történetét, holott csak arról beszél, hogy mi mindennek kellene helyet találni egyetlen fiókban.

Bálint Tamás viszont kedveli a kötött versformát: egyebek mellett balladát, haikut és szonettet is ír. Debüt kötete, A pap leánya birtokostul számos elismerésben részesült, új kötetét, a Visszaút a fekete folyónt pedig végre mi is megismerhetjük. Bálint Tamás ’civilben’ közgazdász, és kevesen gondolnák, hogy ez a hideg racionalitást igénylő szakma összeegyeztethető a költészettel és az alkotással. Hogy hogyan valósítható meg az átjárás a számok és számlák világából a szóképek és szereplíra terepére, kiderül a mai beszélgetésen.

Márkus András tizenhét éves volt, amikor 2005-ben az első kötete megjelenet Álmomban macskát szült a nőm címmel. A különböző formákkal kísérletező, igen provokatív, helyenként már-már pornográf szövegek megosztották a szakma véleményét. A fiatal szerző már középiskolásként jelentős irodalomszervezői munkát vállalt fel, e munka része volt az is, amikor 2003 nyarán, mindössze 15 évesen megalapította a Kiskorú Írók Ligáját (KIL), melynek céljául a 18. életévüket be nem töltött írók, költők alkotói munkájának támogatását tűzte ki. Huszadik születésnapját fergeteges irodalmi show-val ünnepelték meg a kolozsvári Bulgakov Kávéházban, ahol ez alkalomból neves irodalmárok köszöntötték őt a róla és szövegeiről írt paródiáikkal. Az azóta már háromkötetes költő informatika szakon diplomázott.

 

Holnap

Jack Cole üdvözlete

 

Mert Jackie Cole volt Jackie Cole

Hisz nemléttel határos

Vers volt csak elhagyott kopár

Lelki kísértetváros

(Kovács András Ferenc: Jack Cole gyászdala önmagáért)

 

Kovács András Ferenc közreadásában 1988 és 1995 között negyven dal jelent meg különböző folyóiratokban: egy bizonyos Jack Cole – amúgy nem létező – amerikai költő versei, amelyek 1996-ban kötetbe is kerültek Jack Cole daloskönyve címmel. A versek alatt szerepel keletkezésük helye és ideje, a verseket követő Jack Cole elkárhozása című írás pedig Jack Cole életéről szól. Az átköltő epilógja című kötetzáró szöveg a közreadás körülményeit, az „amerikai” költő verseinek fogadtatását ismerteti. Ebből kiderül, hogy a versek fiktív Amerika-élményekből, a szerző földrajz-szeretetéből, térképutazásaiból születtek, és amelyeket a Szelíd motorosok című road movie, Bob Dylan, Eric Clapton és a hippikorszak életérzése ihletett. A szerző szerint a kötet a költészet a befogadásról szól és Jack Cole semmit sem veszített aktualitásából, ma is sokan mondják és éneklik.
„John Coleman, azazhogy Jack Cole a kaliforniai Santa Monicában született 1958. augusztus 23-án. Édesapja Frank Coleman, biológus és oceanográfus; édesanyja Alyson Cash, neves énekesnő. J. C. főleg Dél-Kalifornia forró partvidékén, szülővárosában, illetőleg Los Angelesben, Hollywoodban és Beverly Hillsben, majd rövid ideig, amolyan intermezzóként, San Diegóban és La Jollában töltötte gyermekkorát..." (Részlet Az átköltő epilógjából).

A sepsiszentgyörgyi P. U. L. B., azaz a Próba után Lacikánál borozunk nevű zenekar kimondottan a Képeslap a semmiből című lírai koncertért jött létre. Márton Lóránt színművész főiskolásként ismerte meg Jack Cole dalait, néhány verset már akkor meg is zenésített. 2009-ben egy jótékonysági koncert kedvéért hívta össze zenész barátait, előadtak két verset a daloskönyvből, majd egy sikeres Szentgyörgy-napi fellépés után az öttagú csapat nekilátott Kovács András Ferenc verseinek megzenésítéséhez. Tizenhat dal született. Lírai koncertjükben a zene mellett nagy hangsúlyt kap a mókás tánc és a drámai előadásmód is.

 

„Egyre inkább átjárnak ezek a szövegek”

Interjú Orbán Ferenccel, a Pilinszky-dalok előadójával

 

1. Zenetanár vagy, de emelett versmegzenésítéssel és zeneszerzéssel is foglalkozol, több zenekarral és színházi alkotóval is együttdolgozol. Honnan ered a zeneszeretet és ez a sokrétű érdeklődés?

 

Nyolc évesen vettem először hegedűt a kezembe, és klasszikus zenét kezdtem tanulni Székelykeresztúron a Tanulók házánál, hetente kétszer voltak óráim. Aztán sorra jöttek a hangszerek: a cimbalom, szintetizátor, gitár, de ezeket általában már egyedül tanultam. Ez az autodidakta keresés tett fogékonnyá és figyelmessé, hisz innen-onnan próbáltam meg összeszedni, ’összelopkodni’ mindazt, amit értékesnek éreztem. Így csöppentem bele a népzenélésbe, majd 2000 körül verseket is kezdtem megzenésíteni. 2001-ben jelent meg az első verses lemezem. Már 2000-ben elkezdtem dolgozni Pilinszky szövegeivel, de a lemez csak 2002-ben készült el. Idén kettős évfordulója van Pilinszkynek, ezért döntöttem úgy, hogy előveszem ezeket a dalokat. A most megjelent Evilági-lemezen is megtalálható az Introituszból származtatott dal, amellyel nyitottátok a Faludyfesztet.

 

2. Az eltelt évtized során változott a Pilinszky-szövegeihez vagy a belőlük írt dalokhoz való viszonyulásod?

Az Evilági-lemezen lévő Introitusz zeneileg teljesen más, mint ahogy annak idején felvettem és ahogy fogom énekelni Alfaluban. Az eltelt közel tíz év alatt megélt események, érzések és tapasztalatok közelebb hozták a szöveg világát hozzám. A legutóbbi előadáson, egy magyarországi ifjúsági táborban úgy éreztem, hogy egyre inkább igénylem, hogy énekeljem ezeket a dalokat, egyre inkább átjárnak ezek a szövegek.

 

3. Szerinted egy irodalmi fesztiválon milyen szerepe lehet a zenének?

A vers és a zene egykor szimbiózisban éltek, aztán elkezdtek külön útakon járni. Egy ideje viszont újra népszerű a verséneklés irányzata, bár Erdélyben még mindig kevesen foglalkozunk ezzel vagy legalábbis nem nagyon tudunk egymásról. Azt jó dolognak tartom, hogy egy irodalmi fesztiválon a zene által is közelíthetünk különböző versekhez, hiszen így könnyebb az emberek érdeklődését felkelteni, ráadásul a zene egy olyan teret biztosít, amelyben az emberi lélek és a vers közel tud kerülni egymáshoz. Közhely, hogy manapság nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is keveset olvasnak, és ha teszik is, nem irodalmi szövegeket, hanem bulvársajtót és intenetes hírportálokat.  Főként őket könnyebb a zene által közelebb vinni a szépirodalomhoz.

 

 

 

PÉNTEK

 

 

Nem mondunk csütörtököt

A tegnapi fesztinap számomra nagy meglepetéssel indult: a helyszínen Éva várt, és mosolyogva nyújtott át egy kinyomtatott újságcikket, hogy „nézd, mibe keveredtél, fiatal kutató!”. Egyebek mellett ez a Faludyfeszt szervezőit és résztvevőit ócsárló sajtóanyag volt az apropója annak az ad-hoc megrendezett kerekasztal-beszélgetésnek is, amellyel nyitott tegnap a kávéház. Kell-e Faludyfeszt? címmel Balázs Katalin újságíró, Kádár Kincső múzeumpedagógus és Farkas Wellmann Endre főszervező beszélgetett Rácz Norbert unitárius lelkész moderálásával. A feltett kérdésre a jelenlévők részéről természetes volt az igenlő válasz, de sajnálom, hogy távol maradtak mindazok, akik másként gondolkodnak erről. Izgalmas lett volna megtudni, hogy az érzelmi okokon túl van-e észérvük vagy reális tapasztalatuk is, amivel magyarázható volna az a rosszindulat, amellyel támadnak mindnyájunkat.

Nem a meghirdetett sorrendben következtek a programok, de nem maradt le semmiről az, aki tegnap is a Faludy Café vendége volt. Élő irodalom került terítékre: Király Zoltán, Bálint Tamás és Márkus András által három nagyon különböző költői magatartást ismerhettünk meg.

Ezt követte Orbán Ferenc Pilinszky-dalokból álló műsora. A Faludyfeszt visszatérő vendégének most is sikerült bevonnia a közönséget a produkciójába: az asztalokon kézzel írott verssorokat találtunk, amelyeket a dalok közötti szünetben mi magunk olvastunk fel egymásnak.

A kolozsvári diákszínjátszók Fizikusok című előadását látva már-már hihetetlen volt, hogy ez az első előadásuk: igazi csapatmunka és iszonyú energiákat mozgósítanak. Jó volt látni, hogy tizenéves fiatalok képesek ilyen keményen dolgozni egy előadásért.

Este újra a Kolozsvári Barátok Band tagjaié volt a színpad, majd aki még bírta szusszal, Szili buliján vezethette le a munkás nap feszültségét.

A borús időjárást is ellensúlyozó, vidám és emlékezetes beszélgetéseket kívánok mindnyájunknak!

Albert Zsuzsanna

 

Ma

Vendégünk az ODFIE

 

Épp itt az ideje, hogy megismerjétek kedves barátainkat, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) küldöttségét, akik egész héten a vendégeink. Most nem személyenként mutatnám be őket, hiszen mi újat mesélhetnék a teaházas lányoknak például Lórikáról vagy Zoziról, mi olyat mondhatnék én, amit ne deríthetnétek ki ti magatok is. Inkább az ODFIE-t ismertetném – igaz, kicsit szubjektív szemszögből.

Az ODFIE tagjai szabadelvűen vallásos fiatalok. A szervezet az egyetlen magyar alapítású, történelmi egyháznak, az unitárius felekezet megalapítójának és első püspökének nevét viseli, de az egylethez különböző felekezetekhez tartozó személyek is csatlakoztak. Számos rendezvényük van, én is részt vehettem néhányon. Először tavaly a Székelykeresztúron megrendezett Versmondó és Népdaléneklő versenyükön léphettem fel. Az odaúton még azt gondoltam, hogy olyan lesz ez is, mint minden egyházi alapon szervezett rendezvény sok Hallelujahval, hosszas prédikációkkal és lelkünkre beszéléssel. Nagyot csalódtam. Senki sem akart megtéríteni, ’jó útra terelni’, beavatni. Mindenki jókedvű volt és felszabadult, látszott, hogy örülnek annak, hogy újra találkoznak, és számon tartják egymást. A szervezőknek mindenkihez volt egy-egy jó szava, itt-ott csoportok nevetgéltek, és senki sem stresszelt azon, hogy minden elő van-e készítve a következő félórára. (Persze minden elő volt készítve).

Minden ODFIE-s rendezvényen tanultam valamit: az életről, az összetartozásról és nem utolsó sorban a családról.

Remélem, hogy a mi szervező csapatunkból is hamarosan egy nagy család lesz, bár ehhez még sok idő és sok közös munka kell. Ismerkedjetek meg az ODFIE-s vendégeinkkel, tanuljatok az ő szervezési tapasztalataikból is!

György Gyöngyvér

 

Holnap

Egy legenda közelében

 

Egyik holnapi vendégünk Faludy György közeli barátja volt. Márkus-Barbarossa Jánosnak hívják és igen sokoldalú ember: író, költő, hangszerkészítő, képzőművész, performer egy személyben. Ha megérkezik majd, biztosan észre fogjátok venni, és nem tévesztitek össze senki mással: valószínűleg kopaszra lesz borotválva a feje, ruházatához széles karimájú kalapot visel majd, meg mellényt és türkizkék kövekkel kirakott ékszereket. És amint a Barbarossa-név is jelzi: hosszú, vöröses szakálla a ’legfőbb ismertetőjegye’.

Faludyval való barátságát rengeteg fénykép, valamint többórányi hangfelvétel és mozgókép is dokumentálja, amelyek jórésze még feldolgozásra vár. Ígérete szerint ezekből hoz el néhányat a Faludy Café vendégeinek, és – mivel nagy mesélőként tartják számon – biztosak lehettek abban, hogy számos izgalmas anekdotát és hangulatos történetet is elmond majd. Ami pedig a legfontosabb: megkérdezhettek tőle bármit, ami Faludyval vagy az ő személyével kapcsolatban érdekel titeket.

Szerintem kihagyhatatlan alkalom!

„2000 egyik október végi reggelén indultam Márkus-Barbarossa Janóval és Orbán János Dénessel Nagyvárad felé. Szőcs Géza vezetett bennünket Nagyváradon, aki hajdanán a román ávótól, a Szekuritátétól szökött meg, majd a változások után szenátor lett a román parlamentben. Kolozsvárt Szőcs Géza „kispalotájában” szálltunk meg. Egy kellemes ház volt, alul a konyhában ültünk, három-négy ifjú költővel mindig.” Az idézet folytatását elolvashatod A Pokol tornácán című Faludy-kötet Erdély-fejezetében – akár a Faludy Café könyvtárában is.)

 

„A stílusunk minden új számmal fejlődik egy kicsit”

Interjú a Whisperblast együttes tagjaival.

 

Juhász Szilárd, Catalin Cioarga, Demeter Róbert, Fóris-Ferenczi Johanna, Fóris-Ferenczi Gábor és Calbajos Andrei lép fel ma este a Faludy Café színpadán.

 

Hogyan alakult a Whisperblast?

Azért kezdtünk el zenével foglalkozni, mert késztetést éreztünk arra, hogy zenéljünk, s azt megosszuk másokkal. Az együttes jelenlegi tagjai közül ketten egy előző együttesben már zenéltek, majd új zenei projektet indítottak, és később új tagok csatlakozásával megalakult a Whisperblast.

 

Miért ezt a nevet választottátok az együttesnek?

 

Olyan nevet kerestünk, ami végleteket jelképez. Ezért döntöttünk a Whisperblast mellett.

 

Mikorra várható album?

 

Az idei év végére.

 

Ki írja a dalszövegeket, és hogyan fogadják az általatok játszott zenét?

 

Kezdetben a rock, a metál műfaja felé hajlottunk, s nagyjából egy éve drum’n bass, elekrtonikus motívumokat építünk be az új számokba. A stílusunk minden új számmal fejlődik egy kicsit. A közönség jól reagált, s több ember felfigyelt ránk az újításoknak köszönhetően. A dalszövegeket Gábor írja.

 

Melyik volt a kedvenc fellépésetek, és miért?

 

Kedvenc fellépésünk a kolozsvári Janis Clubban volt. Nagyon lelkes és nagyszámú közönségünk volt, s részben nekik is köszönhetően nagyon jól éreztük magunkat a színpadon.

 

Szerintetek, mi kell manapság ahhoz, hogy egy zenekar sikeres legyen?

 

Egy jó menedzser és pénz :)). És persze ezek mellett rengeteg munka, türelem, nyitottság.

 

Kérdezett: Albert Zsuzsa

 

 

 

SZOMBAT

 

 

Vetélkedő és felszabadult buli a Faludy Caféban

 

A tegnapi délután nagy részét a csoportos vetélkedő izgalmai határozták meg. Már kezdés előtt érkeztek csapatok, voltak akik még egy utolsó próbát és stratégiai megbeszélést is megejtettek a Faludy Caféban.

Az írásbeli tételek megoldására várni azonban nem volt egy közönségbarát program, de vigasz gyanánt kellemes zene szólt, a teaházas lányok inni-ennivalót hoztak bárkinek, aki kérte, és aki jó társaságba keveredett, kellemesen elbeszélgethetett, így nem is tűnt olyan hosszúnak az a félóra. A vetélkedő további fordulói viszont sokkal szórakoztatóbbak voltak: már a lufidurrantós feladványok is felcsigázták a közönséget, de igazán látványos sikere a rövid jeleneteknek volt. Legjobban a Vaksi muslicák csapatának produkciója nevetette meg a nézőket.

A vetélkedő után a Próba után Lacikánál borozunk zenekar lírai koncertjét láthattuk, amely Kovács András Ferenc Jack Cole daloskönyve című kötetének szövegeit dolgozza fel. Hihetetlen energia és jókedv jellemezte a fellépőket, és ez hamar átragadt a közönségre is. Taps, nevetés, bulizás töltötte be a kávéházat. Kár, hogy nem voltak többen kíváncsiak rájuk.

Az esti koncertet is érdemes volt megvárni, hiszen a Whisperblast nevű együttes dübörgő zenéje ugrálós, visítós, nagyokat tapsolós bulit eredményezett.

Ferenczi Orsolya

 

Ma

Mivel is foglalkozik?

 

 

Leggyakrabban a különböző híradókban láthatod az állatorvosi végzettséggel és filozófusi diplomával is rendelkező minisztert, Kelemen Hunort. Ma a Faludy Caféban viszont íróként és költőként is megismerheted.

Bevallom, engem sokáig nem igazán érdekeltek a politikusok, Kelemen Hunor is egy arc volt a sokból, akikkel időnként teleplakátolják az utcákat, de közel két évvel ezelőtt találkozhattam vele egy kolozsvári író-olvasó találkozón. Már az is meglepett, hogy ír, majd amikor az est után ugyanannál az asztalnál ültünk és beszélgetésbe elegyedtünk, meggyőződhettem arról, hogy ő nem egy, a szavazók megnyerése érdekében előnyösen fotózott bábfigura, hanem egy igazán figyelmes beszélgetőtárs és érdekes alkotó.

A honlapján közzétett önéletrajza szerint 1967. október 18-án született Csíkkarcfalván. Írni-olvasni Csíkjenőfalvántanult meg, az öt-nyolc osztályt pedig Karcfalván járta. Hokizott az iskola csapatában, és – bevallása szerint – egyik kedvenc szórakozása volt gyerekkori barátaival eljátszani az indiánregények világát és Nyilas Misi életét.

„Középiskolába Marosvásárhelyre jártam, ahol szerencsésen átestem az összes ‚kamaszbetegségen’. Akkor még hosszú volt a hajam, szűk volt a farmerem és kemény rockot hallgattam éjjel-nappal. Már középiskolásként állatorvosnak készültem, és el is végeztem Kolozsváron, az Agrártudományi Egyetemen az állatorvosit. Az irodalmat már gyerekkoromban megszerettem, a filozófiával állatorvosis egyetemistaként kezdtem ‚barátkozni’” – meséli a második Boc-kormány kulturális minisztere, akit idén február 26-án az RMDSZ nagyváradi kongresszusán abszolút többséggel megválasztottak a Szövetség új elnökévé.

1989-ben társalapítója és főszerkesztő-helyettesként egyik vezetője volt a Jelenlét című kulturális folyóiratnak. Több romániai és magyarországi kiadványban publikált. 1995-ben  jelent meg a Román Írószövetség debüt-díjával elismert, Mínuszévek című verseskötete. 1999-ben adták ki A madárijesztők halála című regényét, 2001-ben pedig A szigetlakó című verseskötete is napvilágot látott.

Gyere,  találkozz vele, és kérdezz tőle bátran!

György Gyöngyvér

Mammoth Stage

Kik állnak a jó bulik hátterében?

 

Bizonyára sokan örülnek annak, hogy végre azokról a kedves srácokról is írunk, akik egész héten a Faludy Caféban azért dolgoztak, hogy a fellépők és nézők egyaránt elégedettek legyenek. Ők a Mammoth Stage csapata - a hangosítók, akik egy színvonalas rendezvényhez nélkülözhetetlenek.

Főként a munkájukról kérdeztük őket. Az érdekelt, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó hangosító legyen, miről is szól valójában ez a munka, amely kívülről csak gombok csavargatása és jó koncertek, bulik hangerőszabályozásának tűnhet.

Nagyon változó dolgok derültek ki egy hangosító munkanapjáról. A huszonhárom éves Kiss István Ödön a hangrészlegen dolgozik, hétköznapi munkaprogramban általában fél kilenckor kel és ötig dolgozik. A kérdésre, hogy ez délután vagy hajnali öt, sejthető a válasz. Egyebek mellett a technikai szervízelés is az ő feladata.

Lokodi Szilárd, húszéves egyetemista, és mindig is hangosító szeretett volna lenni. Ezt a szakmát viszont csak gyakorolva, munka közben lehet igazán megtanulni. „Egy hétköznapi munkanapomon fél 8-kor kelek Marosvásárhelyen, felülök a maxi-taxira és lemegyek Udvarfalvára a Mammoth Stage székhelyére. Amikor megérkezek, a legelső dolgom az, hogy a csapattal kávézok egyet, és belépek a facebook közösségi oldalára.  Csak ezután kezdődik igazán a munka, megjavítunk mindent, ami esetleg elromlott.

Olyankor, amikor koncerten vagy más rendezvényen vagyunk, akkkor hangtechnikusként dolgozok. Én állítom be a koncertet, bekábelezem és a keverés is az én feladatom. Főként rajtunk múlik, hogy igazán jó lesz-e a koncert, rendben vannak-e a fények és jó lesz-e a buli” – mesélte Szili, aki a legemlékezetesebb munkájaként az X-faktor erdélyi turnéját emelte ki, a legvagányabb hely pedig, ahol dolgozott, Franciaországban volt.

A huszonhét éves Molnár Istvánt arról kérdeztük, hogy hogyan került a csapathoz.

Mint mondta, eleinte csak bedolgozott, mindent elvégzett, amit rábíztak, még az autójavítást is. „Én nem tehetséggel kerültem a csapathoz, hanem minden egyes dolgot kisajátítottam és elloptam a társaktól, ilyen volt például az árambeosztás. Ez ’legalacsonyabb munkakör’, innen indultam, és most már majdnem a legkitüntetőbb pozícióban dolgozik, igazi felelősséggel járó munkákat végzek” – árulta el Isti. Itt jegyezném meg, hogy több István nevű csapattag is van, ez néha megakasztja a munkát, ezért leszögezték maguk között, hogy kit hívnak Istinek, Istvánnak, Pistának.

Nagy Botond huszonnégy éves, és a fénytechnika, azaz a látványtechnika részlegen dolgozik. „A Mammoth Stage csapatába úgy jutottam be, hogy egyszerűen tudomást szereztem a létéről, és bementem az irodába, megkérdeztem, hogy nem fogadnának-e be a csapatba. A főnök azt mondta, hogy másnap menjek be újra, és majd meglátjuk, hogy mit kell csinálnom. Azóta itt vagyok, és ennek már hat éve” – tudtuk meg Botitól.

Sipos Lászlót, a ’főnököt’, arról faggattuk, hogy milyen emberekkel dolgozik szívesen. Mint mondta, csak olyanokkal, akik szeretik ezt a szakmát, és megtanulják mellette.

„Bárkit felveszek. Az egyetlen szabály, hogy szeresse a munkáját! Soha nem tettem különbséget rendezvények vagy helyszínek között, bárhova hívnak, mindenhova ugyanazzal az örömmel, és ugyanazzal a felkészültséggel indulunk útnak. Nekünk nem szabad tévednünk, ezért fontos, hogy teljesen megbízhassak a csapatomban” – összegezte a csapatvezető.

Tehát semmi ördöngősség nem kell ahhoz, hogy valaki tagja lehessen e nagyszerű csapatnak: csak pontosság, megbízhatóság és elkötelezettség e munka iránt.

Már csak az a kérdés, hogy miért van az, hogy kíváncsiskodó kisfiúk és ifjú lányok egyaránt – bár kétségkívül más indíttatású – csodálattal bámulják őket?

 

 

Pályázatok

A zsűri értékelése

 

A három alkotói pályázatunk iránt nagy volt az érdeklődés. Köszönjük a beküldött munkákat és a bizalmat. Sem irodalom, sem képzőművészet, sem zene kategóriában nem különítettünk el korcsoportokat, amely jócskán megnehezítette a zsűri döntéshelyzetét, de úgy gondoljuk, hogy az igazi tehetség korcsoporttól függetlenül is megnyilvánul. Ezt igazolta vissza a zsűri értékelése is, hiszen több általános- és középiskolás egyaránt díjra érdemesnek találtatott. Sok sikert és kiváló alkotásokat kívánunk minden kedves pályázónknak!

 

Irodalmi alkotói pályázatunkra 81 alkotás érkezett. Az előzsűrizést követően tizenöt alkotó művei kerültek a végleges döntést meghozó bizottság elé. Varga Melinda költő, Bálint Tamás költő, Rafi Lajos költő, Márkus András író, költő és Murányi Sándor Olivér író értékelte a beküldött munkákat, és lehetőséget kaptak, hogy személyes üzenetekben is bátorítsák az ifjú alkotókat.

Murányi Sándor Olivér üzeni...

- Hegyi Magor Péternek:
Mind versben, mind prózában jól alkotsz, de a jobb a jónak ellenfele. Impresszió című versed az átütő határát súrolja, Szomorú Szombat című prózád is lendületes. Az írás viszont nemcsak tehetség, hanem mesterség kérdése is. Ezért figyelj arra, amit Mozart úgy fogalmazott, amikor véleményét kérték egy-egy alkotásról: "Zu viele Noten!" (Túl sok a hangjegy!) Tehát: egyszerűbben, tömörebben! Próbálj meg minél több fölösleges szót kidobni a szövegedből. A minőségre figyelj, ne a terjedelemre! További sikereket!!!
-  Györfi Kingának:
A galamb című novelládban nagyon ügyesen, tömör mondatokban írsz. A kezdő mondatban mellőztem volna a lenni igét, ezt az író csak akkor használja, ha kikerülhetetlen - inkább helyettesítjük. Munkád végére megerősödsz, ügyes, tömör mondatokkal zársz. Gratulálok! Sok sikert!
- Csuszner Ágnesnek:
Gratulálok a Mire jó egy elásott csont? című mesédhez, ügyes ötlet, ám az írás mesterségbeli részét még tanulnod kell. A te korodban hatalmas dolog így mesélni. Viszont kezdj el tömörebben írni. Pl. A cím esetében jobb választás lett volna az Elásott csont? Kitartást kívánok neked és sikereket!
- Karácsony Zsuzsánnának:
A művészetben a szerelem és a halál a leggyakoribb témák, választásod tehát nem rendkívüli. Ennek ellenére nagyszerű a bogár-ötlet! Egyszavas mondataid tetszettek leginkább: "Merengek. Tűnődöm. Gondolkodom. Létezem." A negyediket én elhagytam volna. Tanuld meg belehallgatni a szövegbe a mondanivalót, hagyd gondolkodni és alkotni veled az olvasót. További sikereket kívánok!
- Minden Pályázónak:
Kedves Pályázók! Talán közületek kerül majd ki az új erdélyi költő - ezért is volt izgalmas olvasni benneteket. Meggyőztetek: A Literatúra iránt az alkotói lelkesedés kortól függetlenül töretlen. Az irodalmi mű olyan kell legyen, mint a karatéban a gyomorrúgás: átütő. Ilyen alkotásokat kívánok minden résztvevőnek! Murányi Sándor Olivér

 

Bálint Tamás véleménye:

- Szőcs Orsolya - rendkívül aranyos szövegeivel egyszerűen kenyérre kent.

- Kolumbán Adrienn írása nagyon rendben volt. A tizenkettedikeseket is lekörözte.

- Csuszner Ágnes meséjében jó volt a virágos ötlet és jól is írta meg.

Külön díjaznám Erdély Kingát A zsengék zamatáért, Albert Zsuzsát az Apokalipszisért és Rusu Pétert A mikrofonpróbáért.

 

 

Márkus András a díjakat Albert Zsuzsának adná az Apokalipszis és a Fáradástörténet című verseiért, Kolumbán Adriennek A fekete ruhás hölgy című prózájáért és Rusu Péternek, akiről ezt írta: megkapta volna az első díjat a Kamaszpanasz című verséért („Tétova léptekkel kötélen táncolsz./ Árnyékod kajánul nevet feléd./ Inogva nézel le a mélybe. És a mély visszanéz beléd.”), csak van egy apró szépséghiba a dologban: „Ha sokáig nézel a szakadékba, a szakadék visszanéz beléd.” (Nietzsche). Ejnye-bejnye. Így már nem az igazi.

Különdíjat is adna Kolumbán Adriennek a legjobb prózai műért, Mezei Máténak a 5-8. osztályosok közül övé lett a legjobb vers: Az alma keresése, valamint Szőcs Orsolyának a legjobb meséért.

 

Varga Melinda Rusu Pétert, Albert Zsuzsát és Szőcs Orsolyát díjazná, ugyanakkor Rausch Biankát, Erdélyi Kingát, Csuszner Ágnest és Karácsony Zsuzsannát bátorítaná a folytatásra.

 

Rafi Lajos értékelése:

 

- Albert Zsuzsanna különleges tollforgató tehetség. Meglepődve olvastam el a Szörnymelegítő impulzus című versét. Egészen tömören és kifejezetten jól bánik a költői képekkel. Verse megszokottan, általánosan kezdődik. Beszél az idő múlásáról: „Vége a Tavasznak, Tél kezdődik”. Ám a második sora a bizalomról beszél, itt már szokatlan módon mondja, hogy ő nem a Tavaszban bízik, hanem a „rozsdás fagyban”, hisz az maga a Férfi. A magabiztos, határozott Férfi. Sok önbizalmat és sikert kívánok Neki!

- Elekes Bea tehetséges mesélő típus, és ami számomra lényeges olyan képeket használ meséjében, amelyek a gyermekvilágnak alkotóelemei. Az óriások falujában ő egy egészen pici lény és ketrecbe kerül. A házak, a növények, minden más százszorta nagyobbak, mint ő. Mindezt a kalandkedvelő kislány megdöbbenten éli meg. A másság sokszor kínzóvá válik számára. További sok sikert Neki!

- Karácsony Zsuzsanna egy rémálommal indítja szövegét. Egy egészen felnőttes és szokatlan rémálmot mesél el. Széttörött tükrök, labirintusok, üldözés és menekülés közepette próbálja tudatosan fölfogni az adott helyzetet. A család reális helyzete elképesztő: nincs harmónia.  Az Apa és az Anya állandóan veszekednek.A kislány meg akarja tudni, hogy miért. Talál egy címet, amelyet fel is keres. Sok, vésztjósló gyaloglás után megtalálja a lakást, az összetört tükrök között pedig az aktatáskát megnyitó ügyvéd-édesapát. Pénzt számol – életdíjat. Zsuzsanna története nemcsakhogy korunkhoz illő, hanem egyben figyelmeztetés is: szenteljünk időt gyermekeinkre! Sok sikert!

- További ösztönzésre ajánlom Erdély Kingát, Szőcs Orsolyát, Balázs Bernadettet és Rusu Pétert. Sok sikert mindnyájuknak!

 

A képzőművészeti pályázatunkra 83 művet küldtek be a Hargita megyei diákok. Munkáikat Balázs József képzőművész, Ferencz Zoltán képzőművész, Magyari Annamária képzőművész és Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője, számos művésztábor és képzőművészeti kiállítás szervezője értékelte. Elsősorban nem alkotásokat, hanem alkotókat díjaztak,  - ezért három nagyon jó munkával nem lehetett három díjat is elvinni. Ezzel az volt a célunk, hogy minél több fiatal tehetséget alkotásra buzdítsunk.

 

Balázs József értékelése:

Nagyon színvonalas kiállítás, gratulálok az alkotóknak és a szervezőknek egyaránt. Több szempont szerint lehetne első díjat adni. Az én szempontom az volt, hogy kiben látok tehetséget és tudást, hogy a legegyszerűbb eszközökkel ki tudja fejezni azt, amit célként tűzött ki. Kifogásolom, hogy a különböző korcsoportoknak együtt kell versenyezniük.

 

Tizenegy figyelemre méltó fiatalt emelt ki a zsűri. Álljon itt egy névsor – természetesen nem a díjazás sorrendjében:

-         György Noémi (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves)

-         Kiss Réka (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Líceum, 11. osztály)

-         Kálmán Anita (Bethlen Gábor Általános Iskola, 15 éves)

-         Berszán Árus Dániel (Gyergyószentmiklós, Vaskertes Általános Iskola, 5. osztály)

-         Orbán Nóra (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves)

-         Muresan Réka-Mária (Székelyudvarhely, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, 12 éves)

-         Ambrus Adalbert (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 11. osztály)

-         Bodó Örs Levente (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 7. osztály)

-         Szabó Norbert (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 18 éves)

-         Réti Szidónia (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 5. osztály)

-         Péter Róbert (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves)

 

Zene kategóriában ketten pályáztak hat versmegzenésítéssel. Munkáikat Lőrinczi Levente, Molnár Imola és Palkó Zalán Koppány bírálta el, akiket a Faludyfeszt vendégei a Kolozsvári Barátok Band tagjaiként ismernek, és egyebek mellett versmegzenésítéssel is foglalkoznak.

Lokodi András és Hideg Domokos munkája egyaránt elnyerte a zsűri tetszését. Tanácsként azt ajánlják az ifjú tehetségeknek, hogy legyenek igényesebbek a hangfelvétel minőségét illetően, hiszen nem elég a jó versválasztás és a megfelelő dallam megtalálása, az is fontos, hogy a felvétel minősége ne csorbítsa munkáik értékét.

 

Díjazott alkotóink:

Irodalom:

1. Albert Zsuzsa (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 9. osztály)

-         Szörnymelegítő impulzus

-         Apokalipszis

-         Fáradástörténet

2. Kolumbán Adrienn (Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 8. osztály)

-  A fekete ruhás hölgy – próza

3. Szőcs Orsolya (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 5. osztály)

- Zajos mese

- Mesék meséje

- Az én macskám meséje

- A gőgös szilvamag

4. Rusu Péter (Csíkszereda, Márton Áron Elméleti Gimnázium, 17 éves)

- Kamaszpanasz

5. Csuszner Ágnes (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 7. osztály)

- Az én virágaim

-         Mire jó egy elásott csont?

6. Karácsony Zsuzsánna (Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 9. osztály)

- Gondolat születik. Üvölt a csend

7. Erdély Kinga (Csíkszereda, Kós Károly Építőipari Szakiskola, 12. osztály)

- Zsengék zamata

- Részeg szerelem

-         Fúzió-úr

8. Hegyi Magor Péter (Csíkszereda ,Márton Áron Elméleti Gimnázium, 18. éves)

-         Szomorú szombat

-         Autista imája

9. Elekes Bea (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 6. osztály)

- Az én Tündérországom

10. Györfi Kinga (Csíkszereda, Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, 11. osztály)

- A galamb

11. Rausch Bianka-Krisztina (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 5. osztály)

- Biztató

12. Mezei Máté Márton (Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 5. osztály)

- Az alma keresése

 

Képzőművészet:

 

1. György Noémi (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves) Illusztráció Pilinszky János Találkozások című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Elég című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Omega című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Omega című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Kérdés című verséhez

2. Ambrus Adalbert (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 11. osztály)

Faludy-portré

3. Bodó Örs Levente (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola) Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Éjfél című verséhez

4. Szabó Norbert (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 18 éves) Illusztrációk Pilinszky János Kiért, miért című verséhez

5. Réti Szidónia (Gyergyószentmiklós, Kós Károly Általános Iskola, 5. osztály) Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Gesztenyefalevél című verséhez

6. Kiss Réka (Csíkszereda, Nagy István Művészeti Líceum, 11. osztály) Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Magány című verséhez

7. Kálmán Anita (Bethlen Gábor Általános Iskola, 15 éves) Illusztráció: Pilinszky János 1970. DECEMBER 22 című verséhez

8. Berszán Árus Dániel (Gyergyószentmiklós, Vaskertes Általános Iskola, 5. osztály) Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset - Szádeli meg a földesúr című verséhez

9. Orbán Nóra (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves) Illusztráció: Pilinszky János Találkozások című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Átváltozás című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Kérdés című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Találkozások című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Találkozások című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Találkozások című verséhez

Illusztráció Pilinszky János Omega című verséhez

10. Péter Róbert (Székelyudvarhely, Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 17 éves) Illusztráció Pilinszky János A tékozló fiú keresése című verséhez

Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Között című versének egyik részletéhez

11. Muresan Réka-Mária (Székelyudvarhely, Benedek Elek Pedagógiai Líceum, 12 éves) Illusztráció Nemes Nagy Ágnes Lila fecske című verséhez

 

ZENE:

1. Lokodi András – Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, 12. osztály

2. Hideg Domokos – Salamon Ernő Elméleti Líceum, 17 éves

 

 

A szövegmondó vetélkedő díjazottjai

 

Az 5-7. osztályosok versenyében:

 

1. Dávid Tamás (Fenyéd, Fenyédi Általános Iskola, 7. osztály)

2. Sándor Bíborka (Székelyudvarhely, Orbán Balázs Általános Iskola, 6. osztály)

3. Verestóy Beáta (Székelyudvarhely, Orbán Balázs Általános Iskola, 6. osztály)

 

Különdíj:

Simon Klementina (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 6. osztály)

Gál Andrea Amália (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 7. osztály)

Kopacz Zsófia (Gyergyószentmiklós, Fogarassy Mihály Általános Iskola, 6. osztály)

 

 

A 9-12. osztályosok versenyében:

 

1. György Gyöngyvér (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 8. osztály)

2. Ilyés Norbert (Gyergyóalfalu, Sövér Elek Iskolaközpont, 8. osztály)

3. Csata Zsolt (Gyergyószentmiklós, Batthyány Ignác Technikai Kollégium)

 

 

 

 

Emlékezz a nyárra a Faludy Caféban!

Irodalom, színház, zene, képzőművészet és szórakozás vár rád és a barátaidra.

Legyetek a Faludyfeszt törzsvendégei!

 

Időpont: 2011. szeptember 6–10., naponta 15 órától

Helyszín: Faludy Café (Petőfi Sándor Művelődési Ház, Gyergyóalfalu)

 

Támogatási felhívás

 

Tisztelt kultúraszerető Barátaink!

A Faludyfeszt még színvonalasabb kivitelezése érdekében szívesen vesszük bármilyen felajánlásukat. Egyesületünk megteremtette ugyan a fesztivál kivitelezéséhez szükséges anyagi hátteret, ám a programok gazdagításához, színesebbé tételéhez még több pénzre volna szükség. Amennyiben bizalmukra érdemesnek tartanak, bankszámlaszámainkat megtalálják az impresszum menüben. Támogatásukért cserébe reklámfelületet biztosítunk honlapunkon.

Tisztelettel és köszönetttel:

Antropocentrum Egyesület

SAJTÓKÖZLEMÉNY A FALUDYFESZTRŐL

 

Az Antropocentrum Egyesület és Gyergyóalfalu Önkormányzata közös döntése alapján az áprilisban elmaradt a Faludy György tiszteletére alapított irodalmi fesztivál szeptember 6-10. között kerül megrendezésre a gyergyóalfalvi kultúrotthonban.

A fesztivál szabályai, meghirdetett versenyei, vetélkedői a korábban rögzítettek szerint érvényesek, így minden benevezés is, a beküldött pályamunkák pedig elbírálásra kerülnek.

Szándékunk az, hogy az idei évtől minél több diák számára elérhetővé tegyük rendezvényünket, ezért az idei Faludyfeszt Hargita megye minden 5-12. osztályos művészetszerető diákjának szól.

A 2011. szeptember 6-10. között megszervezésre kerülő irodalmi fesztivál olyan oktatási és pedagógiai szempontokat tart szem előtt, amelyek érvényesítésére az iskolai oktatás keretei nem adnak lehetőséget.

Holott Faludy György nemzeti kultúránk kimagasló egyénisége volt, életműve mégsem kapott helyet a hazai kerettantervben, Magyarországon is csak nemrég került be a kötelező iskolai tananyagba.

Fontosnak tartjuk a magyar kortárs irodalom és kultúra megismertetését a diákokkal, ezáltal – a tájékoztatás szándékán túlmenően – aktív bekapcsolódásra nevelni őket az élet eme területén és felvillantani előttük a minőségi szórakozás és játszva tanulás lehetőségét.

A gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Házban ideiglenesen berendezett Faludy Caféban színházi előadások, író-olvasó találkozók, kiállítás, vetélkedők és koncertek várják az érdeklődőket a fesztivál minden napján 15 órától.

A nyitónapon fiatal kutatók, Albert Zsuzsa és Szekeres Rita tartanak előadást Rafi Lajos költészetéről, az est folyamán pedig Farkas Wellmann Endre beszélget a költővel, majd Mihály Alpár Szilárd színművész előadását követően Baricz Gergely és Bagossy László koncertezik. A Faludyfeszt második napján Kolcsár József színművész lép fel J. D. Salinger Zabhegyező című regényéből készült előadásával. Csütörtökön Papp Márton baróti káplán Hogyan ítélkezünk? című előadásával nyit a Faludy Café, ahol Király Zoltán és Bálint Tamás költők estje előtt a Kolozsvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Fizikusok című előadását, valamint Orbán Ferenc Pilinszky-dalok című műsorát láthatják az érdeklődők. Másnap a Próba Után Lacikánál Borozunk zenekar mutatja be a Kovács András Ferenc Jack Cole daloskönyve című kötete alapján készült Képeslap a semmiből című produkcióját.

A zárónapon dr. Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, műkritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője tart előadást Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János  munkásságáról, majd Vidovenyec Edina Boldogság, gyere haza című kávéházi műsora következik. Az író-olvasó találkozó vendége Kelemen Hunor író, kulturális miniszter lesz, ezt követően pedig Márkus Barbarossa János író, költő, zenész, performer, képzőművész eddig nem publikált fény- és mozgóképekkel, élménybeszámolóval idézi meg Faludy György alakját. A díjátadó gála után tábortűz körüli gitáresttel zárul a fesztivált.

A Faludyfeszt visszatérő vendége a Kolozsvári Barátaink néven megismert formáció, amely a rendezvény minden napján megzenésített versekkel lép színpadra. A csapat tagjai: Molnár Imola, Költő Zsombor, Lőrinczi Levente, Palkó Zalán Koppány és Rüsz Ákos.

A diákok számára a fesztivál alkotóműhelye jó lehetőség tehetségük kibontakoztatására. Három alkotói pályázatot hirdettünk meg irodalom (vers és próza), képzőművészet és zene kategóriákban.

A Faludyfeszt második kiadását Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes emlékének ajánljuk, ezért a képzőművészeti és zenei pályázatok az ő életművükhöz kapcsolódtak, míg az irodalmi pályázat tematikai kötöttségek nélküli volt. Felhívásunkra több száz képzőművészeti és irodalmi alkotás érkezett, ugyanakkor zene kategóriában is figyelemre méltó darabok versenyeznek. Ezek értékelésére a fesztivál gálaműsorának keretében kerül sor.

Két verseny is várja a diákokat: a szövegmondó és a csoportos irodalmi vetélkedő.

A Faludyfeszt programjainak egyik fénypontja a szövegmondó-verseny, amelyre idéntől Hargita megye bármely iskolájának diákjai benevezhetnek. A vetélkedő két korcsoportban zajlik, külön versenyeznek az 5-7. osztályosok, külön a 8-12. osztályosok. Minden iskolából kategóriánként három versenyző vehet részt a Faludyfeszt szövegmondójának döntőjén.

A csoportos irodalmi vetélkedőre 5-12. osztályos tanulókból álló, ötfős csapatok neveztek be Hargita megye iskoláiból. A vetélkedő első része az általános irodalmi műveltséget teszteli, a második forduló pedig az ajánlott bibliográfia szövegeihez kötődik.

Ezek mellett a fesztivállexikon szerkesztői között kisorsolunk egy 50 RON értékű vásárlási utalványt.

A fesztivál törzsvendégei pedig megnyerhetik a tombola fődíját, amely 1000 RON. Ezt azok között sorsoljuk ki, akik a fesztivál minden szakmai programján részt vettek.

A rendezvény főtámogatói: Románia Kulturális Minisztériuma, Gyergyóalfalu Önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap. Főtámogatóink mellett számos helyi vállalkozó és magánszemély segítségére is számíthattunk, ezúton is köszönjük nekik! Az Antropocentrum Egyesület a fesztivál gáláján díjjal tünteti ki legkiemelkedőbb helyi támogatóját.

A rendezvényről, az alkotói pályázatokról és a vetélkedőkről bővebben a http://antropocentrum.ro oldalon olvashatnak.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Gyergyóalfalu, 2011. augusztus 12.

Kedves pályázó!

 

2011. szeptember 6-10. között megrendezésre kerül a Faludy György Irodalmi Fesztivál Gyergyóalfaluban, és a pályázatod elbírálásra kerül a már ismert szabályzat szerint.

Szeretettel várunk!

 

Kedves Versenyzők!

 

2011. szeptember 6-10. között megrendezésre kerül a Faludy György Irodalmi Fesztivál Gyergyóalfaluban, a korábbi jelentkezésetek érvényes a csoportos irodalmi vetélkedőre a már ismert bibliográfia és szabályzat szerint. Kérlek jelezzétek, ha változott a csapat összetétele.

Augusztus 20-ig várjuk visszajelzéseteket, amelyben írjátok meg azt is, hogy megkaptátok-e tavasszal a Szentivánéji álomhoz kapcsolódó feladatot (rövid jelenet előadása).

Szeretettel várunk!

 

Kedves Versenyző!

 

2011. szeptember 6-10. között megrendezésre kerül a Faludy György Irodalmi Fesztivál Gyergyóalfaluban, a korábbi jelentkezésed érvényes a szövegmondó vetélkedőre a már ismert szabályzat szerint. Részvételi szándékodat megerősítendő, kérlek, augusztus 20-ig jelezz vissza, ha megkaptad ezt a levelet.

Szeretettel várunk.